A Rákospatak utcai általános iskola magva, bázisa iskolatörténeti értelemben az országos, integrált többcélú intézménynek.

Az általános iskola bázisán fejlődtek ki évek alatt a pedagógiai és társadalmi szükségleteknek megfelelően az intézmény más területei, az óvodák, a tanulásban akadályozott gyermekek általános iskolája, a speciális szakiskola és a pedagógiai szolgáltatások rendszere.

A Rákospatak utcai általános iskola alapvető cél- és feladatrendszerében együttesen jelenik meg a saját nevelési igényeket kielégítő, célzott, intenzív anyanyelvi nevelés, valamint a többségi iskola feladat- és követelményrendszerének maximálisan közelítő vállalása.

Az utóbbit az teszi szükségessé, hogy a sajátos nevelési-oktatási feladatok mellett ez az iskola kompatíbilis a többségi iskolával, bármely évfolyamról "átjárható" és egyértelműen lehetővé teszi a többségi középiskolák bármely típusában való továbbtanulást, és - ha kisebb mértékben is - alapot teremt úgy a kommunikáció, mint az ismeretnyújtás, készség- és képességfejlesztés együttes vállalásával, a felsőfokú tanuláshoz is különféle főiskolákon sőt egyetemen is.

Az iskola tanterve, óraterve, az egyes anyanyelvi területeken megemelt óraszámai és az alkalmazott metodika nyolc évfolyamot átfogva teszi lehetővé ezt az egyik oldalról integrációs-rehabilitációs, másik oldalról többségi iskolai jellegű nevelést-oktatást.

Az első évfolyam elvégzéséhez, éppen a többségi iskolai oktatási feladatok megkezdése érdekében két tanévre van szükség.

A tantárgyi rendszer középpontjában álló, a társas-társadalmi kommunikációhoz, az integrációhoz szükséges anyanyelvi képességek megszerzése egyrészt egyértelműen hallássérült-specifikus, illetve rehabilitációs-integrációs tantárgyakban ölt testet. (Anyanyelv 1.,Egyéni anyanyelvi nevelés 1-8., Integrációs gyakorlat 1-8., Hallás- és zenei nevelés 1-8.)

Ugyanakkor az anyanyelvi nevelés szempontjából ugyanolyan jelentősége van a nem teljes de jelentős mértékben sajátos nevelési igényeket, a hallássérülés rehabilitációját, az integrációt szolgáló tananyag-tömböknek, feladatcsoportoknak, amelyek a Magyar nyelv és irodalom 2-6., illetve a Magyar nyelv és irodalom 7-8., ezen belül az Irodalom és a Magyar nyelv tantárgyak speciális feladatcsoportjaiban jelennek meg, felhasználva az itt jelentkező óra-többletet.

A tantárgyi rendszer többi eleme szinte teljes mértékben kompatibilis a többségi iskola rendszerével, óratervével, az egyes területeken jelentkező óraszám-többletek mellett, amelyek a kis-csoportos, individualizált nevelést szolgálják.

Az óratervben megtalálható, a többségi iskolával korreláló tantárgyak köréből kiemelendő egy idegen nyelv (német vagy angol) tanulásának kötelezettsége, valamint az informatika oktatása. Ugyancsak megtalálható a rendszerben a Dráma-tánc foglalkozás már harmadik évfolyamtól kezdve, mely esetünkben az általános drámapedagógiai célokon kívül hatékonyan szolgálja az anyanyelvi nevelést.

Iskolánkban a 2002 óta futó Beethoven Program "Gyógyító Hangok" keretén belül diákjaink lehetőséget kapnak a hangszeren való játékra, így könnyebben eljuthatnak a zene világába.

A kommunikációs tantárgyakon belüli anyanyelvi nevelés beszédtartalmi és szintaktikai fejlesztést, gazdagítást szolgálja, megcélozva azt, hogy a nagyothalló gyermekek elsajátítsák a magyar nyelv alapvető törvényszerűségeit, és beszédértésük, valamint élő beszédük, szövegalkotásuk megközelítse, vagy elérje a halló gyermekek nyelvi produkcióját. A sajátos nevelési igényeket egyértelműen jeleníti meg az Egyéni anyanyelvi nevelés 1-8. fejlesztő, korrektív foglalkozás, amely a beszédérthetőség általános alakítására, a meglévő, vagy hiányzó beszédhangok kialakítására illetve korrigálására, a prozódiai eszközrendszer megteremtésére törekszik elsődlegesen, ugyanakkor hatásrendszere a nyelvhasználat egészét érinti.

A tantárgyi rendszer másik sajátossága, az innovációként elismert Integrációs gyakorlat 1-8., amely óvodától kezdve egészen a nyolcadik évfolyam végéig megcélozza a halló gyermekekkel, gyermekcsoportokkal való érintkezést, kapcsolattartást, együttműködést, kommunikálást, a felső tagozatban egyre inkább kitérve a pályaorientáció, a pályaválasztás kérdéseire, azok szolgálatára.

A Rákospatak utcai általános iskolában 1995 óta folyik innovációként a komprehenzív iskola helyi adaptációjának beillesztése az alsó tagozaton a teljes pedagógiai rendszerbe. (A rendszer működését, eredményét folyamatosan értékelik a módszer országos alapítói és irányítói - OKI - Lóránd Ferenc).

Egy-egy komprehenzív osztályban két osztálycsoportnak megfelelő létszámú gyermek nevelkedik. A gyermekek az alapvető tantárgyaknál két mobil csoportra osztva tanulnak, tevékenykednek, mely csoportok rugalmasan és a tanév folyamán változó összetételben szerveződnek a tanulók igényei, az egyes témák illetve elmaradások kiegyenlítése szerint.

A differenciálást egyértelműen a személyiségfejlesztésre, a kommunikáció egyéni, kis-csoportos fejlesztésére, a kognitív-konstruktív-kooperatív tanulásra fordítjuk. A program nagy hatékonyságát még tovább javította a komprehenzív osztályok speciális "tantárgya" a Kalendárium, amely motiváltan, élő környezetben, változatos tevékenységekkel és kreatív munkákkal végzi a természet-társadalom örömszerző, folyamatos felfedezését, megismertetését.
A komprehenzív osztályok tantárgyi rendszere, óraterve még nyomatékosabban valósítja meg az esélyegyenlőség alapkoncepcióját, amely a teljes iskolai rendszer egyik meghatározó tulajdonsága.

A Rákospatak utcai általános iskola mindezek mellett gondoskodik a hallássérüléshez társuló tanulási zavarok (diszfázia, diszlexia, stb.) diagnosztikájáról és terápiájáról. Az integrációs céloknak való folyamatos megfelelés, a többségi iskolába behelyezett gyermekeknek a pedagógiai szakszolgálattal együttesen végzett nyomon követése és megsegítése mellett az iskola gondoskodik a többségi iskolából bekerült vagy visszakerült gyermekek, más szóval re-szegregált tanulók beillesztéséről, tanulmányi megsegítéséről, esetleges mentálhigiénés ellátásáról.

A tantárgyi rendszer mellé csatlakozó kreatív foglalkozások, sporttevékenységek, stb., az általános célok mellett folyamatosan szolgálják a többségi iskolai tanulókkal való érintkezést, kapcsolattartást, a kommunikációs gátak leépítését.