Integrált intézményünk története azonos a hazai nagyothalló-oktatás történetével. Jogelődünk a nagyothalló gyermekek számára l925-ben megnyílt fővárosi iskola, melyet Dr. Török Béla, a korszak kimagasló tudású, elismert otológus- audiológus professzora, tudományos kutató és iskolaszervező kezdeményezésére Budapest Székesfővárosa l925. júliusában a 114227 sz. határozatával hozott létre. Az intézmény - iskola abban az időben nevelőotthonnal még nem rendelkezett, így kizárólag fővárosi vagy fővárosi családoknál nevelkedő vidéki gyermekek nevelését - oktatását végezhette. Budapest Székesfővárosa a megalakulás után rövid idővel elrendelte, hogy az iskola, az alapító, Dr. Török Béla nevét viselje, a későbbiekben azonban az intézménynek meg kellett válni ettől a névtől.
1965-ben épült fel a XIV. kerület Rákospatak u. l0l. sz. alatt a Kossuth-díjjal és Ybl-díjjal kitüntetett Zalaváry Lajos tervezésében, 2l530 négyzetméter alapterületen, a Művelődési Minisztérium által finanszírozva a most már diákotthont is biztosító, tehát vidéki gyermekeket is befogadni képes új létesítmény, országos jelleggel óvodát, általános iskolát, és diákotthont teremtve a nagyothalló óvodás, és általános iskolás gyermekek számára.
A Nagyothallók Általános Iskolája és Nevelőotthona ebben az időben még csak ép értelmű gyermekeket fogadott be.
Az intézményhez l980-ban csatlakozott az újabb profil: a halmozottan sérült (enyhe fokban értelmi fogyatékos és nagyothalló) gyermekek nevelésének - oktatásának feladata.
Az új profilhoz tartozó gyermekek telephelye kezdetben a Pesti út 117. volt. Jelenleg a halmozottan sérült gyermekek iskoláztatása két telephelyen történik. Az óvodás és alsó tagozatos általános iskolai, halmozottan sérült nagyothalló kisgyermekek Szőnyi úti létesítményünkben, a felső tagozatos általános iskolás, halmozottan sérült nagyothalló gyermekek és az ugyancsak halmozottan sérült, speciális szakiskolai képzésben részesülő tanulók, kikkel az intézmény 1989. óta foglalkozik, a XIV. kerület Újváros park l. szám alatti létesítményünkben nevelkednek.
2003-ban intézményünk profilja tovább bővült a fővárosi illetőségű, szociális gondoskodásban részesülő gyermekek ellátási feladatával, így gyermekotthonként gondoskodik a behelyezett gyermekek és fiatalok családközpontú ellátásáról.
Jelentős esemény volt az Iskolaalapító, Dr. Török Béla nevének visszanyerése intézményünk elnevezésében. A még a Budapest Főváros Tanácsa által hozott határozat átnyújtásakor avatta fel Dr. Török Béla emléktábláját Dr. Demszky Gábor főpolgármestert képviselő Dr. Szolnoki Andrea.
Az 1965-ben kilenc évfolyammal, de mindössze tizennégy osztállyal induló Rákospatak utcai iskola, valamint a három csoportos óvoda az elmúlt időszakban jelentős tartalmi - szervezeti fejlődésen ment át valóságos országos intézménnyé alakulva.
Az iskolákban a jelenkori integrációs törekvések, és annak az általunk is támogatott gyakorlata mellett, a gyermeklakosság ismert fogyatkozása ellenére is, ebben a tanévben, a létesítményben mindösszesen 34 általános iskolai osztály, 5 speciális szakiskolai osztály, és 4 óvodás csoport működik. A Rákospatak utcai általános iskolában jelenleg úgynevezett "komprehenzív" osztály és "szemi-komprehenzív" osztály működik innovációnk eredményeként.
Változást, fejlődést hozott az intézmény életébe a Pedagógiai Szakszolgálat, pedagógiai tevékenységünk fokozatosan kiépülő, egyre sokrétűbb igényeket kielégítő rendszere. Lásd: 5. pont. A korai gondozás, családi beszéd-és hallásnevelés támogatása, az utazótanári, integrátori, utógondozói, cochlea implantáció utáni terápiás, és egyéb szolgáltatások mellett, egyre nagyobb hangsúlyt kap az együttnevelés, a korai integráció támogatása, valamint a szülők és a többségi pedagógusok tájékoztató jellegű, segítő képzése. Mindezek révén az intézmény a főváros, és az ország nagyszámú többségi óvodájával - iskolájával épített ki, és folytat szakmai - szervezési kapcsolatot.
Intézményünk jelentős eseménye volt a magyarországi nagyothalló-oktatás 75., a Rákospatak utcai iskola fennállásának 35., és a halmozottan sérült nagyothalló gyermekek speciális nevelésének 20. évfordulója, melyet komoly szakmai programmal kiegészítve ünnepeltünk meg.
Az intézmény életét, történetét gazdagítja az l990-ben létrehozott Nagyothalló Gyermekekért Alapítvány, valamint az iskola volt tanulóiból, és a múlt és a jelen pedagógusaiból szerveződött Török Béla Baráti Kör, mely a felnőtt korú nagyothalló emberek kulturális, szabadidős tevékenységét, társadalmi eligazodását - boldogulását szolgálja.
Intézményünk történetéhez hozzátartozik, hogy az integrált nevelőtestületben több pedagógus rendelkezik Apáczai Csere János-díjjal, Éltes Mátyás-díjjal, Jurth Gézáné Életmű-elismeréssel, valamint országos közoktatási szakértői kinevezéssel.
Az intézmény kiemelkedően fontos hagyománya, az Iskolaalapítóról, Dr. Török Béláról való megemlékezés évi rendezvény-sorozata.
A Dr. Török Béla Emléknapon, a megemlékezés ünnepi programjához szakmai-tudományos konferencia csatlakozik a hallássérült-pedagógia, a speciál-pedagógia, a szakmai kutatómunka, és a pedagógiai irányítás személyiségeinek részvételével, előadásaival.
Ennek keretében kerül sor az 1990-ben alapított Török Béla Emlékérem, és a Török Béla Emléklapok kiosztására a hallássérült- és általános pedagógia, kutatómunka, pedagógiai irányítás jeles személyiségei számára.
Ugyancsak a Török Béla Emléknapon történik meg a kimagasló teljesítményű tanulók elismerése a Török Béla Tanulmányi Díjjal, az elhunyt kiváló pedagógus emlékére alapított Nagy Mária Matematikai Díjjal, a Kosztolányi Dezső Irodalmi Díjjal, a Géczy Péterné Kommunikációs Díjjal, a Csizmazia Kálmán Képzőművészeti Díjjal, a Bozsik József Testnevelés Díjjal, a kollégiumi tanulók számára alapított "Abigél" Díjjal, a Speciális Szakiskolai tanulók számára alapított "Kisinas" Díjjal.
Az intézmény hagyományai közé tartoznak az iskolák, diákotthonok kulturális bemutatói, a kulturális és színjátszó vetélkedőkön való évenkénti részvétel, az iskolai és a diákotthoni önkormányzatok ünnepi, kulturális és sport rendezvényei.
Az intézményi hagyományok kiemelkedő eleme a ballagás éves komplex eseménysorozata.
Az integrált intézmény képzési kínálata megfelel az intézmény meghatározásának, melynek értelmében komplex pedagógiai szolgáltatást nyújt a beiskolázott nagyothalló gyermekeknek fővárosi és országos szinten. Elsődleges feladata, a behelyezett óvodás korú és általános iskolás gyermekek nevelése-oktatása. Szakorvosi (otológiai-audiológiai értelemben) 30-35 dB és 90-95 dB halláscsökkenés közötti hallásállapottal élő gyermekek kerülnek behelyezésre, enyhe, közepes illetve súlyos fokú nagyothallással.
Az otológia, a pedo-audiológia fejlődése, és a hallássérültek pedagógiája alapkoncepciójában bekövetkezett változás következtében azonban, az audiológiai mérések egzakt tényei mellett, pedagógiai értelemben egyre inkább azok a hallássérült gyermekek kerülnek be ebbe a körbe, akiknél a hallássérülés minősége, az ezzel járó megkésett beszédfejlődés, a szemantikai és szintaktikai értelemben vett korlátozott, korrekciót igénylő nyelvi állapot fejleszthetősége - függetlenül a mérés eredményeitől - lehetővé teszi az integrációra, a pedagógiai és a társadalmi rehabilitációra való intenzív felkészítést, a pedagógiai integráció jó esetben már az alapfokon való megvalósítását, és az oktatás, a képzés minőségének, a többségi iskolák képzési rendszeréhez, tartalmaihoz való nagyfokú közelítést.
Ebben az értelemben az intézmény képzési rendszerébe bekerülhetnek a cochlea implantáción átesett, súlyosan hallássérült (siket) gyermekek is, akiknél a hallóképesség kialakítását célzó terápia lehető teszi, a nagyothalló gyermekekkel való együtt-tanulást.
Az integrált intézmény biztosítja a halmozottan sérült (enyhe fokban értelmi fogyatékos + nagyothalló) gyermekek óvodai nevelését, alapfokú iskolai oktatását, speciális szakiskolai képzését, társadalmi integrációra való felkészítését.
Összegezve:
A képzési kínálat mindezek értelmében nagyothalló, illetve a nagyothalló tanulókkal együtt fejleszthető hallássérült gyermekek óvodai nevelését, halmozottan sérült (enyhe fokban értelmi fogyatékos + nagyothalló) gyermekek óvodai nevelését, ép értelmű nagyothalló és a nagyothalló gyermekekkel együtt fejleszthető 6-15 éves gyermekek alapfokú nevelés-oktatását, illetve halmozottan sérült (enyhe fokban értelmi fogyatékos + nagyothalló) gyermekek alapfokú nevelés-oktatását és speciális szakiskolai oktatását foglalja magában.
A képzési kínálatot egy teljesen más szempontból elemezve meg kell említeni, hogy a Dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekotthon része a felső fokú gyógypedagógus képzésnek, ugyanis az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Hallássérültek Pedagógiája Tanszéke számára, az Iskolafenntartóval való egyetértésben gyakorlatvezetői tevékenységet végez. Ezzel együtt több esetben vesz részt gyógypedagógiai asszisztensek, és pedagógiai képzéssel foglalkozó szakközépiskolások képzésében, elméleti és gyakorlati oktatásában.
A Dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Módszertani Intézmény, Diákotthon és Gyermekotthon képzési rendszerén belül kiemelkedik az intézmény alaptevékenysége, a nagyothalló gyermekek óvodai nevelése, illetve általános iskolai nevelés-oktatása, úgy az ép értelmű nagyothalló gyermekek, mint az enyhe fokban intelligencia sérült, nagyothalló gyermekek esetében.
A Rákospatak u. 101. alatti létesítmény képzési kínálata:
-
ép értelmű nagyothalló gyermekek óvodai nevelése,
-
ép értelmű nagyothalló gyermekek általános iskolai nevelése-oktatása,
-
valamennyi óvodás és általános iskolás gyermekkel való szurdologopédiai (egyéni anyanyelvi nevelés) foglalkozás
-
óvodás és általános iskolás súlyos beszédtanulási és egyéb tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek speciális fejlesztése,
-
élő idegen nyelv (német, angol) oktatása,
-
integrációs tevékenységek,
-
indokolt felzárkóztató tevékenységek,
-
cochlea implantáció utáni terápiás szolgáltatás,
-
tehetséggondozás, középiskolai felkészítés.
Az oktatáshoz-képzéshez járuló egyéb tevékenységek:
-
óvodás, általános iskolás nagyothalló gyermekek, valamint középfokon tanuló nagyothalló gyermekek diákotthoni, kollégiumi, gyermekotthoni nevelése,
-
napközi otthoni és tanulószobai ellátás
-
gyermekvédelmi tevékenység
-
mentálhigiénés, iskola pszichológusi tevékenység
-
gyógytestnevelés
-
kreatív, szakköri foglalkozások
-
sportfoglalkozások.
(A Pedagógiai Szakszolgálat komplex tevékenységrendszerével külön fejezet foglalkozik) +
A Szőnyi úti létesítmény képzési kínálata:
-
halmozottan sérült (enyhe fokban értelmi fogyatékos, nagyothalló), óvodás korú gyermekek nevelése,
-
halmozottan sérült enyhe fokban értelmi fogyatékos, nagyothalló) gyermekek általános iskolai (előkészítőtől negyedik osztályig) nevelése - oktatása,
-
valamennyi gyermek számára szurdologopédiai ellátás
-
halmozottan sérült, emellett diagnosztizáltan tanulási, beszédtanulási nehézségekkel küzdő nagyothalló gyermekek speciális korrekciója
Az oktatáshoz-képzéshez járuló egyéb tevékenységek:
-
óvodás és általános iskolás, halmozottan sérült gyermekek diákotthoni, gyermekotthoni ellátása.
-
gyermekvédelmi tevékenység,
-
utazótanári szolgáltatás családban nevelkedő óvodás korú halmozottan sérült gyermekek számára,
-
gyógytestnevelés
-
napközi otthoni és tanulószobai ellátás.
Az Újváros parki létesítmény képzési kínálata:
-
halmozottan sérült (enyhe fokban értelmi fogyatékos és nagyothalló) gyermekek általános iskolai (5. osztálytól 8. osztályig) nevelése-oktatása,
-
9-10. osztályos, halmozottan sérült (enyhe fokban értelmi fogyatékos és nagyothalló) gyermekek pályaorientációs célú közismereti oktatása- nevelése,
-
halmozottan sérült (enyhe fokban értelmi fogyatékos és nagyothalló) gyermekek speciális szakiskolai oktatása, képzése,
-
valamennyi általános iskolai és speciális szakiskolai tanuló számára szurdologopédiai (egyéni anyanyelvi nevelési) ellátás biztosítása,
-
súlyos beszédtanulási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók speciális fejlesztése,
-
individuális felzárkóztató - korrektív programok szakvizsgálattal megerősített esetekben,
Az oktatáshoz-képzéshez járuló egyéb tevékenységek:
-
általános iskolai és speciális szakiskolai tanulók diákotthoni-kollégiumi, gyermekotthoni ellátása,
-
napközi otthoni és tanulószobai ellátás
-
gyógytestnevelés
-
gyermekvédelmi tevékenység
-
utógondozói szolgáltatás,
-
kreatív, szakköri foglalkozások
(Behelyezés, áthelyezés, integráció, re-szegregáció - együttműködés a Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ)
Az integrált intézmény gyermekeinek, tanulóinak behelyezésével, áthelyezésével, korrektív rehabilitációs fejlesztésével kapcsolatos törvényi szabályozás:
Az integrált intézet valamennyi óvodájába és iskolájába, a Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ pedagógiai-pszichológiai szakvizsgálat, és otológiai - audiológiai vizsgálat alapján meghozott döntéssel utalja be, az óvodás gyermekeket és az iskolai tanulókat.
Amennyiben a szülő a Bizottság határozatával nem ért egyet, a lakóhelyen illetékes jegyző határozata szükséges annak módosításához.
Amennyiben az iskolában nevelkedő gyermeket fejlődése érdekében, a nevelés-oktatásával, korrektív fejlesztésével foglalkozó pedagógusok az észlelt jelenségek és konkrét pedagógiai- és pszichológiai vizsgálatok alapján, más pedagógiai környezetbe (iskolába, intézménybe) látják jónak áthelyeztetni, ebben az esetben is szükség van minden előzetes vizsgálat mellett, az előbb említett Bizottság szakvéleményének és döntésének a megszerzésére.
Ugyancsak szükséges megszerezni az említett Bizottság hozzájárulását, az integrációs döntések végrehajtásánál, illetve a re-szegregációs eseteknél (a gyermekek indokolt visszakerülésénél a többségi iskolából a szegregációba.)
Ugyancsak szükséges az említett Bizottság döntése abban az esetben is, ha az intézmény un. "belső áthelyezést" hajt végre, az enyhe fokban értelmi fogyatékos nagyothalló gyermekek iskolájából, az ép értelmű nagyothalló gyermekek létesítményébe helyezi át tanulóját, vagy fordított esetben az ép értelmű nagyothalló gyermekek iskolájából kell a gyermeket, a halmozottan sérült gyermekek nevelő-oktató pedagógiai környezetébe áthelyezni.
Az óvodai, iskolai alaptevékenység mellé társuló korrekciós foglalkozásoknak a biztosításánál is, elmaradhatatlan az említett Bizottság szakvéleményének megszerzése. Ez megerősíti a pedagógus által kialakított és dokumentált helyi szakvéleményt, a foglalkozás szükségességét. A diszfázia, legaszténia, diszlexia, diszkalculia, diszpraxia stb., jelenségek esetében gyakran fordul elő, hogy kiváló, magas szintű szakvéleményeket kapunk rangos intézményektől (pl. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet), de ezekben az esetekben is fennáll a Bizottság szakvéleményének, és a foglalkozást javasló döntésének megszerzési kötelezettsége.
Az integrált intézményben nevelkedő gyermekek életkor, hallás- és nyelvi állapot, intelligencia, öko-szociális háttér szempontjából, igen jelentős megoszlást mutatnak. Teljes értelemben az intézmény gyermekei egyetlen közösségbe nem sorolhatóak. A hallássérülés mértéke és minősége alapján, történő közösség-szerveződés, ma már idejét múlt felfogást tükröz, hiszen szakmai értelemben köztudott, hogy a hallásállapot nem határozza meg a fejlődés, a kommunikáció, az integráció lehetőségeit.
A közösségek jellemzésénél részint az életkor, részint az intelligencia-szint, részint az anyanyelvi szint és fejleszthetőség, és jelentős részben az integráció lehetőségei adnak valóságos kiindulópontot.
A Rákospatak utcai óvodában nevelkedő kisgyermekek, függetlenül csoport besorolásuktól, egyetlen közösséget alkotnak. A korábbiaktól eltérő korszerűbb koncepció szerint, a csoportba sorolás meghatározói ma már az életkor mellett egyre inkább az anyanyelvi szint, és a már korai életkorban megmutatkozó integrációs-rehabilitációs lehetőségek.
Az ép értelmű nagyothalló óvodás gyermekek közössége sok tekintetben - és a megfelelő fejlesztő, korrigáló, anyanyelv-fejlesztő foglalkozások hatására - egyre inkább emlékeztet, az életkorban megegyező, óvodás gyermeki közösségekre. A csoportok illetve az óvodás közösség lényegét, a gyermeki személyiségfejlődés szempontjából annyira fontos játék, szociális tanulás, és kiemelten az anyanyelvi tanulás határozza meg. Az óvodás közösség együttes tevékenységében, felszínre kerülnek a súlyos beszédtanulási és egyéb tanulási nehézségek, a behelyezéssel kapcsolatos esetleges problémák (halmozott sérültség gyanúja), és a szociálisan gyenge családi háttér okozta problémák. Ugyancsak, egyre inkább megjelenik az egyes gyermekek személyiségének, kommunikációs fejlődésének megismerése révén a korai integráció lehetősége, amelynek megvalósítására, még az iskolába lépés előtt az óvoda pedagógus, a speciál-pedagógus, a Pedagógiai Szakszolgálat közös tevékenységével kerülhet sor.
Így a Rákospatak utcai óvodai gyermekközösség, a benne nevelkedő gyermekek közös vonásai mellett, az integráció meghatározó területe.
A Szőnyi úti óvodában nevelkedő gyermekeknél, a halmozott sérültségen belül, a szociális tanulást, a csoportba való illeszkedést, különösen megnehezíti ezeknek a gyermekeknek a rendkívül alacsony anyanyelvi készségszintje, a mentális problémák. Az óvodás gyermekek nevelésében, ezen a szinten kitüntetett szerepe van a szoktatásnak, az önkiszolgálás kezdeti elemei kialakításának. Tudomásul kell venni, hogy az egyes gyermekek közötti mentális, hallási, stb., különbségek miatt, a gyermekek egymással kapcsolatos tevékenységei, a kooperáció első formái is, csak a pedagógusok speciális segítségnyújtása révén alakíthatóak ki.
Ugyanakkor ezt a csoport közösséget is figyelemmel kell kísérni, olyan értelemben, hogy előfordul egy-egy gyermek dinamikus fejlődése, mely felveti a "belső integráció" lehetőségét, áthelyezést a Rákospatak utcai óvodába, mely lehetőséget természetesen a pedagógus szakvéleménye mellett, a Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ kell megvizsgálnia.
A Rákospatak utcai általános iskola gyermekközösségei különféle szempontok szerint szerveződnek. Az intenzív kommunikációs fejlesztés, egyéni, korrektív, felzárkóztató stb., foglalkozások révén, a gyermekek anyanyelvi szintje - ha különböző lépésekben is, megközelíti az életkorban azonos halló gyermekekét. Így az iskolán, diákotthonon belüli közösségek szerveződései leképezik a többségi iskola hasonló közösségeinek típusait.
Életkorban és osztályfokban felfelé haladva beszélhetünk osztályközösségről, évfolyam közösségről, a diákotthon csoportközösségeiről, a diák önkormányzatok nagyobb közösségeiről.
Más típusú gyermekközösséget jelent a gyermekotthon családot modelláló közössége.
Az említett közösségekben a gyermekek kooperációja, egymás iránti kötődése, felelősségvállalása, integrációs törekvése, a csoportok mérsékelt létszáma miatt, a kommunikációs nehézségek ellenére is, megfelelő nevelési eljárásokkal jól alakítható.
A Szőnyi úti és Újváros parki általános iskolában a tanulók közösségei ugyanúgy osztályszinten, illetve diákotthoni csoportszinten alakulnak ki. A tanulói közösségek működésénél, fokozottabb szerepe van a nevelői munkának.
Az Újváros parki speciális szakiskola diákjainak közössége jellemzésénél tekintetbe kell venni, a halmozottan sérült fiatalok domináns fogyatékossága mellett a társuló értelmi akadályozottságot, az esetenként magasabb életkor miatt erőteljesebben jelentkező emotív-szociális problémákat, és az igen vegyes szocio-kulturális hátteret. Ezek a körülmények erőteljesen fogalmazzák meg a közösség nevelésének speciális feladatait.
Az integrált intézményben működő pedagógus közösségek közül a legfontosabb a teljes nevelőtestületi közösség. A teljes nevelőtestület az intézményi működést szabályozó törvények, rendeletek, határozatok alapján működve végzi a nagyothalló gyermekek nevelését, oktatását, képzését, gondoskodik a diákotthoni, gyermekotthoni, kollégiumi ellátásokról és végzi a tanítási órán kívüli speciális feladatokat is.
Operatív-alkotó módon funkcionál. Kompetenciájával élve járul hozzá az intézmény Pedagógiai Programjához, az éves munkaterv kialakításához, ezen belül a nevelési és szakmai-metodikai megbeszélések, értekezletek tervezéséhez és kivitelezéséhez, az áthelyezési, az integrációs döntések előkészítéséhez.
Felelőssége kiterjed az érvényben lévő tantervek, nevelési tervek, óratervek kivitelezésére, ezen belül a pedagógiai szabadságot érvényesítő helyi, saját programok kialakítására. Felelős a teljes intézmény alapfunkciójának, az anyanyelvi nevelésnek a középpontba állításáért, és annak a tanítási órákon, a differenciált, egyéni órákon kívül történő érvényesítéséért is, az. intézmény teljes életében, a gyermekek mindennapjaiban.
Értékelő, osztályozó, fegyelmi kompetenciáját szabálykövetően érvényesíti.
Alapkötelezettségén kívüli alaptevékenységébe tartozik a szakmai fejlődésnek megfelelő önképzés, továbbtanulás. E téren meg kell felelnie az Oktatási Minisztérium, illetve az Iskolafenntartó szabályozásának.
Kompetenciája körébe tartozó tevékenységek a szakmai-elméleti munkálkodás, a tantervek írása, a tanulói-tanári segédletek írása és kiadása, a külső megrendelésre készülő munkaanyagok, versenyfeladatok, fejlesztő-korrigáló anyagok, a tanulók személyiségével, anyanyelvi készségszintjével, súlyos tanulási akadályozottságával összefüggő mérések és diagnosztika, az intézményi munkával illetve a tanulókkal összefüggő publikációk, előadások, konferencia-részvételek.
Az integrált intézmény teljes nevelőtestülete folyamatos kapcsolatot, kooperációt tart fenn a Pedagógiai Szakszolgálattal.
A teljes nevelőtestület munkáját az igazgató, és az általános igazgatóhelyettes irányítja, segíti, ellenőrzi.
Az integrált intézményben végbemenő nevelő-oktató munkát meghatározó alapelvek, egyrészt a magyarországi pedagógiai tevékenységet napjainkban meghatározó elvekben, alapgondolatokban, másrészt az intézményben nevelkedő, speciális fejlesztést-korrekciót igénylő gyermekekkel kapcsolatos pedagógiai munkához szükséges elvrendszerben testesülnek meg.
Ezek az alapelvek a következők:
-
'1. a nevelés és oktatás koncepciójának és megvalósulásának elválaszthatatlansága, a nevelési célok és értékek állandó jelenlétének biztosítása, az oktatási tevékenységek minden elemében,
-
az együttnevelés eszméjének elfogadása, és érvényesítése a teljes nevelő-oktató rendszerben, középpontba helyezve a nagyothalló gyermekek többségi oktatásba való bekerülésének a késztetését, segítését, megvalósítását,
-
a rehabilitáció, a többségi pedagógiai és társadalmi környezetbe való integrálódás elősegítése, az ezt elősegítő speciális tevékenységek beépítésével az iskolákban folyó nevelő-oktató munka programjaiba, a tantervi rendszerbe, a differenciált-individualizált foglalkozásokba, a tanulási-beszédtanulási nehézségekkel, a beilleszkedési, magatartási zavarokkal összefüggő, speciális pedagógiai tevékenységekbe,
-
a fenti két alapelvnek való megfelelés érdekében, annak feltételét biztosítva, a magyar nyelv törvényszerűségeinek megfelelő anyanyelvi szint kimunkálására való folyamatos törekvés, mely folyamatban pedagógusnak és gyermeknek közösen kell vállalnia, a valóságos integráció érdekében a megfelelő anyanyelvi készségszint kialakítását, illetve megszerzését,
-
a személyiségfejlesztéssel és közösségfejlesztéssel kapcsolatos általános és speciális pedagógiai feladatok beépítése, egyrészt a pedagógiai feladatrendszerbe, másrészt a gyermekek teljes életét leképező tanulmányi, közösségi, szabadidős tevékenységekbe,
-
a rehabilitációs-integrációs célok megvalósítása érdekében, a többségi iskola cél- és feladatrendszerének lehetséges vállalása, a tanulók különféle módszerekkel való megsegítése a hallók iskoláiba való minél korábbi átlépés, illetve a hallókkal való középiskolai együtttanulás érdekében,
-
a tanulási kudarcok minimalizálása érdekében, az intézményben részben már megvalósított, hatékony, egyénekre kialakított szöveges értékelési rendszer teljes kiépítése, a különféle okokból elmaradt, tanulási megtorpanást, lemaradást mutató gyermekek elfogadása és felzárkóztatása,
-
a szociálisan hátrányos családban élő gyermekek komplex megsegítése, együttműködve a nehéz helyzetű családokkal, támogatva őket, és bevonva őket a pedagógiai munkába,
-
az egészségnevelés célkitűzéseinek érvényesítése, az oktatás-nevelésen túl a gyermekek mindennapi élettevékenységében, szokásainak, irányultságainak kimunkálásában, az egészség értékminőségének elfogadtatásában, az egészséges életmóddal összefüggő ismeretek, és magatartásformák elsajátíttatásával,
-
a közösségi nevelés területén, a kisebb és a nagyobb közösségbe való tartozás értékének az interiorizálása, a család, az iskola, a lakóhelyi közösség, a nemzetközösség megbecsülésének, tiszteletben tartásának, életvitelt szabályozó motívumként való elfogadása,
-
a másság, a közösségek iránti elfogadás, tolerancia kialakítása a gyermekek gondolkodásában, a rasszizmus, a gyűlölködés minden formájának elutasítására való késztetés,
-
a tudás, a tanulás értékének, az életen át tartó folyamatos tanulásnak belső kötelezettségként, életformaként való elfogadtatása, interiorizálása,
-
a tolerancia elvének és megvalósításának beépítése úgy a pedagógiai programokba, mint a gyermekek és pedagógusaik gondolkodásába, tevékenységébe, azzal a speciális, kétoldalú felfogással, mely szerint a fogyatékkal élők iránti többségi tolerancia jogos elvárása mellett, a hallássérült gyermekeknek, fiataloknak is megvan a maguk kötelezettsége, a többségi társadalomban élő fiatalok, felnőttek, elfogadása, a velük való együttélés ügyében,
-
a hagyománytisztelet, a történelmi értékek iránti tisztelet mellett a modernizáció, és az által kínált lehetőségek iránti érdeklődés kialakítása, az ezzel kapcsolatos sokoldalú tudás és technika megszerzésére irányuló törekvés, ismeretszerzés belső igénnyé alakítása,
-
kitüntetetten a gyermekekben élő integrációs, rehabilitációs igény és törekvés belső elkötelezettséggé való alakítása.
A Szőnyi úti és Újváros parki létesítményekben tanuló-nevelkedő gyermekek, tanulók esetében, a megfogalmazott integrációs-rehabilitációs célok konkrét feladatrendszerben való megjelenítése, esetenként más elemekkel is kiegészül.
A Dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola,
Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Diákotthon és Gyermekotthon tevékenységének középpontjában az óvodás és iskolás gyermekek minél korábbi integrációjának késztetése, elősegítése áll, lehetővé téve a többségi óvodába, iskolába való minél korábbi belépést, átlépést.
Az integrációs tevékenység folyamatában, a komplex tevékenységrendszerben, úgy az óvodának-iskolának, mint a Pedagógiai Szakszolgálatnak, megvan a maga felelőssége, kompetenciája és tevékenységrendszere.
Az integrációs tevékenység folyamatának óvodai-iskolai részterületei illetve feladatai:
-
az óvodai-iskolai "behelyező" pedagógiai-pszichológiai vizsgálatok értékelése nyomán, az egyes gyermekek integrációs lehetőségeinek a megvizsgálása,
-
a későbbi longitudinális vizsgálatok az óvodai-iskolai tevékenységek és foglalkozások során, az óvodás-iskolás gyermekek integrációs lehetőségeinek felismerése, az azzal kapcsolatos, individuális fejlesztő-előkészítő tevékenységek megindítása,
-
az óvodás és iskolás gyermekek családjaival való folyamatos, intenzív együttműködés során, az öko-szociális háttér, és az adott lehetőségek ismeretében, a családokkal való integrációs együttműködés kialakítása, az azt segítő családi hallás- és beszédnevelés késztetése, segítése,
-
az óraterv konkrét tantárgyaiban, foglalkozásaiban (Integrációs gyakorlat) a halló gyermekekkel, közösségeikkel való érintkezés rendszeres megvalósítása, különös súllyal az óvodás gyermekek és a kezdő évfolyam életében,
-
a kommunikációs nevelés minden tantárgyi és tanítási órán kívüli elemében, a sikeres integrációhoz szükséges anyanyelvi készségszint fejlesztése, az anyanyelv törvényszerűségeinek megfelelő beszéd megnyilvánulások folyamatos késztetése, szervezése, a nyelvhasználat tudatos közelítése a halló gyermekek világához,
-
a középiskolai integráció anyanyelvi előkészítése (az utolsó évfolyam dinamikus, külön programú felkészítése, általános nyelvi programok, terápiák, stb., konzultáció, kapcsolattartás a fogadó középiskolákkal),
-
a re-szegregált (a többségi iskolából visszakerült gyermekek számára szervezett anyanyelvi, mentálhigiénés, pszichológiai foglalkozások),
-
a többségi óvodák, iskolák pedagógusai számára tájékoztatók, előadások, tanácsadás szervezése, az integrációs aktuson már átesett, illetve az integrációra készülő gyermekek ügyében,
-
a Pedagógiai Szakszolgálattal való folyamatos együttműködés az integráció ügyében.
A többségi iskolába való integráció ügyében, tartós partnerkapcsolatot sikerült kialakítanunk több alapfokú illetve középfokú iskolával.
(Munkácsy Általános Iskola, Móra Ferenc Általános Iskola (Csepel), Neumann János Szakközépiskola, Szabóky Adolf Szakközépiskola)
A sikeres integráció alapfeltételeinek tekintendő:
-
a megfelelő, lehetőleg korai kiválasztás,
-
a szülői ház integrációs igényének kialakítása,
-
az integrációra készülő gyermek számára, team-rendszerű pedagógiai-pszichológiai tevékenység szervezése, végzése (osztályfőnök, anyanyelv- illetve magyar tanár, szurdologopédus, mentálhigiénikus, szükség esetén gyermekpszichológus)
-
az integrációra felkészítő program individualizált foglalkozásban való végrehajtása, bevonva lehetőség szerint a szülői házat,
-
az integráció elő-szakaszában, a fogadó intézménnyel való tartósabb megismerkedés, (részben már a Pedagógiai Szakszolgálat kompetenciája)
-
a Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központtal való együttműködés, illetve a határozat szükségessége, (az iskola és a Pedagógiai Szakszolgálat közös kompetenciája)
-
az integráció lebonyolítása után longitudinális nyomon követés, kooperáció a fogadó iskolával, és az integrált gyermek számára a folyamatos segítségnyújtás, utazótanári szolgáltatás biztosítása.
A sikeres integrációnak az alábbiakban megfogalmazott feltételei, igen sok esetben, nem teljesülnek az integrációs aktus előtt. Ennek ellenére az intézmény, az óvoda illetve az iskola akkor is köteles az integrációt végrehajtani, azzal a követelménnyel, hogy az integráció lebonyolítása utáni segítségnyújtást még dinamikusabbá, hatékonyabbá kell tennie.
|